Egyéb
Hihetetlen – tényleg visszavonult
2014. november 24. 15:57
Szombaton a Nemzeti Sportban jelentette be Kemény Ferenc, uszodák Fecsója, Fecsó bá’-ja, hogy köszöni, elérkezett az idő, befejezi a sportágban végzett munkáját. Hiába rendeztek a hétvégén több nagy sporteseményt az országban, nyugodtan mondhatjuk, ez a bejelentés mindent ütött. Egy legenda vonult ugyanis vissza! Szubjektív írás, mert ez amúgy hihetetlen…
Fecsó bá’, tényleg?
Vagy csak megint hülyéskedik?
Félig berúgni kidobott pénz, valóban?
Csak nem ivott?
Azt állítja, valóban ennyi volt?
Most tényleg komolyan mondja?
Ki neveli majd a gyerekeket második apjukként?
Ki neveli a fiatal szakvezetőket második apjukként?
Ki neveli a fiatal újságírókat második apjukként?
Emlékszik még a ’99-es kuvaiti junior vb-re?
Hogy hülye kérdés?
Tudja, hogy sohasem felejtem el az ott kapott intelmeit?
Hogy hálával tartozom, amiért ifi és junior világversenyeken kvázi a kezemet fogta?
Miként csinálta, hogy mindenkire tudott figyelmet fordítani?
Ugye, tisztában van azzal, hogy mindenkinek hiányzik majd a munkája?
Árulja el, hogy lehetett ennyit dolgozni?
És hogy lehetett végig ilyen elánnal csinálni?
Hogy ne kérdezzek már megint marhaságot?
De Fecsó bá’, mit lehet ilyenkor mondani?
Hogy hagyjam már abba ezt az egészet, mert az élet nem áll meg?
Azért ilyenkor egy picit igen, elhiszi, Fecsó bá’?
Mert nem csak olimpiai bajnokok lehetnek sportlegendák, nemde?
Még csak (!) 82 éves, igaz?
Majd együtt ünnepeljük nyolc év múlva a kilencvenediket a vízilabda-családdal?
Aztán irány a száz, jól mondom?
Olvasta, hogy Kásás Tomi kedvesen azt nyilatkozta, nem is ő volt az igazi nagy strici, hanem Fecsó bá'?
Jót mosolygott rajta?
Visszavág majd még neki, igaz?
És amikor csak tud, ott lesz továbbra is az uszodában, ugye?
De nem gondolja esetleg meg magát?
Elhiszi, hogy sokan örülnének?
Hogy tényleg vége?
Dénes is megerősíti?
Fel lehet ezt fogni?
Érzi, hogy mindig szeretjük?
Mindent köszönünk!
„De Zolikám, elbasztad, ez nem kérdés volt!” – jól hallom, Fecsó bá’?
Újfent sziporkázik?
Tudja, hogy nem lehetünk elég hálásak azért, amit kaptunk magától?
Hogy ezennel kivágtam magam?
Sokat tanultam egy 82 éves, fantasztikusan intelligens embertől – nem ismeri véletlen…?
– Amler Zoltán –
Vagy csak megint hülyéskedik?
Félig berúgni kidobott pénz, valóban?
Csak nem ivott?
Azt állítja, valóban ennyi volt?
Most tényleg komolyan mondja?
Ki neveli majd a gyerekeket második apjukként?
Ki neveli a fiatal szakvezetőket második apjukként?
Ki neveli a fiatal újságírókat második apjukként?
Emlékszik még a ’99-es kuvaiti junior vb-re?
Hogy hülye kérdés?
Tudja, hogy sohasem felejtem el az ott kapott intelmeit?
Hogy hálával tartozom, amiért ifi és junior világversenyeken kvázi a kezemet fogta?
Miként csinálta, hogy mindenkire tudott figyelmet fordítani?
Ugye, tisztában van azzal, hogy mindenkinek hiányzik majd a munkája?
Árulja el, hogy lehetett ennyit dolgozni?
És hogy lehetett végig ilyen elánnal csinálni?
Hogy ne kérdezzek már megint marhaságot?
De Fecsó bá’, mit lehet ilyenkor mondani?
Hogy hagyjam már abba ezt az egészet, mert az élet nem áll meg?
Azért ilyenkor egy picit igen, elhiszi, Fecsó bá’?
Mert nem csak olimpiai bajnokok lehetnek sportlegendák, nemde?
Még csak (!) 82 éves, igaz?
Majd együtt ünnepeljük nyolc év múlva a kilencvenediket a vízilabda-családdal?
Aztán irány a száz, jól mondom?
Olvasta, hogy Kásás Tomi kedvesen azt nyilatkozta, nem is ő volt az igazi nagy strici, hanem Fecsó bá'?
Jót mosolygott rajta?
Visszavág majd még neki, igaz?
És amikor csak tud, ott lesz továbbra is az uszodában, ugye?
De nem gondolja esetleg meg magát?
Elhiszi, hogy sokan örülnének?
Hogy tényleg vége?
Dénes is megerősíti?
Fel lehet ezt fogni?
Érzi, hogy mindig szeretjük?
Mindent köszönünk!
„De Zolikám, elbasztad, ez nem kérdés volt!” – jól hallom, Fecsó bá’?
Újfent sziporkázik?
Tudja, hogy nem lehetünk elég hálásak azért, amit kaptunk magától?
Hogy ezennel kivágtam magam?
Sokat tanultam egy 82 éves, fantasztikusan intelligens embertől – nem ismeri véletlen…?
– Amler Zoltán –
Vízilabda hírek
kemény ferenc
Fecsó bácsi