I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

1.       A Magyar Vízilabda Szövetség (továbbiakban: szakszövetség) a sportról  szóló 2004. évi I. törvényben (továbbiakban: Sporttörvény) meghatározott, a vízilabda sportág feladatainak ellátására létrehozott, az e sportágban mûködõ sportszervezetekre épülõ, tevékenységüket összehangoló, munkájukat segítõ és támogató, önkormányzati elv alapján és a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (Khtv.) rendelkezéseinek megfelelõen kiemelkedõen közhasznú szervezetként  mûködõ jogi személyiségû országos sportági szakszövetség.

2.       A szakszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak más politikai szervezeteknek anyagi támogatást nem nyújt.

3.       A szakszövetség a közhasznú tevékenysége során a sportról szóló törvény elõírásai alapján állam, illetve helyi önkormányzat által ellátandó közfeladatok megvalósításáról gondoskodik.

4.       A szakszövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos sajtó útján nyilvánosságra hozza.

2. §.

1.       A szakszövetség neve:                                        Magyar Vízilabda Szövetség

          Rövidítve:                                                           MVLSZ

2.      A  szakszövetség székhelye:                               H-1138    Budapest,            Margitsziget,

                                                                                     Hajós Alfréd Sportuszoda

3.       A szakszövetség mûködési területe:                    Magyar Köztársaság

4.       A szakszövetség alapítási éve:                             1989.

3. §.

1.       A szakszövetség emblémája:                               a mellékelt lenyomati minta             szerint

2.       A szakszövetség pecsétje:                                   szakszövetségi emblémával             ellátott

                                                                                     mellékelt lenyomati minta    szerint.

3.       A szakszövetség hivatalos nyelve:                      magyar

4. §.

A szakszövetség tagja a FINA és LEN  nemzetközi szövetségeknek, alapszabályaikat, szabályzataikat és határozataikat magára nézve kötelezõnek ismeri el.

II.

A SZAKSZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI

A szakszövetség célja

5.§.

1.       A szakszövetség Magyarország területén irányítja, szervezi és ellenõrzi az 1.§-ban meghatározott sportágban folyó tevékenységet, mint közhasznú tevékenységet, közremûködik a sporttörvényben és az egyéb jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a  nemzetközi sportszervezetek tevékenységében.

2.       A szakszövetség közhasznú szolgáltatásait bármely más harmadik személy is igénybe veheti.

A szakszövetség feladatai

6. §.

1.       A szakszövetség kizárólagosan jogosult:

1.1.    az alábbi szabályzatok elkészítésére és elfogadására

a)      szervezeti és mûködési szabályzat

b)      versenyszabályzat

c)      nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzat

d)      sportfegyelmi szabályzat;

e)      gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzat

f)       vagyoni értékû jogok hasznosításáról rendelkezõ szabályzat;

1.2.    a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatõr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit;

1.3.    közvetlenül, vagy hivatásos és amatõr tagozata útján megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát;

1.4.   meghatározni és kiadni a hazai, valamint - a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt;

1.5.         mûködtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken;

1.6.         megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági

szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez;

1.7.     képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;

1.8.    A vagyoni értékû jogok hasznosításáról szerzõdést kötni, vagy a szerzõdéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni;

1.9.    a közoktatás és a felsõoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében elõzetes hozzájárulást kiadni.

2.               A szakszövetség - az (1) bekezdésben megállapított kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívüli egyéb feladatai:

2.1.       meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és

gondoskodik ezek megvalósításáról;

2.2.    a jogszabályok, jelen alapszabály  és az (1) bek. 1.1.  pontja szerinti szabályzatok alapján maga vagy hivatásos, illetve amatõr tagozatain keresztül gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;

2.3.    a jogszabályok és jelen alapszabály alapján a versenyszabályokat megsértõ sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza;

2.4.    meghatározza a sportlétesítmények - a sportág szempontjából történõ - használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket;

2.5.    meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat;

2.6.    érvényesíti a doppingtilalmat;

2.7.    a megfelelõ feltételek fennállása esetén megköti az illetékes miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) a támogatási szerzõdést;

2.8.    a szakszövetség egészére kiterjedõen szponzorálási és más kereskedelmi szerzõdéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében;

2.9.    képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidõsport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;

2.10.  az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közremûködik a tagok közötti viták rendezésében, elõsegíti a sportágban mûködõ sportszakemberek képzését és továbbképzését;

2.11.  ellátja a sportág nemzetközi szakszövetségei alapszabályaiban, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat, érvényesíti a nemzetközi szakszövetségek által hozott határozatokat,

2.12.  a sportolók részére a versenyengedélyek kiadása, a Nemzeti Sportszövetséggel együttmûködve.

2.13.  a sportág egyetemi és fõiskolai sportként való fejlesztése.

2.14.  hazai és külföldi szakanyagok, képzési eszközök beszerzése, készítése, terjesztése, továbbá közremûködés a sportág színvonalemelését segítõ tudományos kutatómunkában.

2.15.  a sportág propagandájának elõsegítése és szervezése.

2.16.  felvilágosítás és véleményadás sportági kérdésekben.

2.17.  az eddigiekben fel nem sorolt, a sportág és a szakszövetség mûködéséhez szükséges szabályzatok megállapítása.

2.18.  a sportág mûködési feltételeinek biztosításával összefüggõ egyéb feladatok ellátása.

3.       A szakszövetség az (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatait  a 12. §. (1) bekezdésében felsorolt szervei, illetve ezek által választott vagy megbízott természetes személyek útján látja el a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint.

III.

A SZAKSZÖVETSÉG TAGSÁGA

A szakszövetség tagjai

7. §.

1.       A szakszövetségnek tagja lehet minden, a sportági versenyrendszerben résztvevõ a Sporttörvény 15-18. §-ban meghatározott sportszervezet, feltéve, hogy a szakszövetség Alapszabályát és határozatait magára nézve kötelezõként elfogadja, felvételét kéri és felvételt nyer, valamint tagdíjfizetési kötelezettségét vállalja (továbbiakban: tag/ok/).

 2.      A szakszövetség tiszteletbeli elnöke az a személy lehet, aki korábban a szakszövetség elnöke vagy elnökségi tagja volt, és a sportágban olyan kiemelkedõ tevékenységet végzett, hogy a közgyûlés érdemesnek tartja a megtiszteltetésre.

A tagsági viszony keletkezése és megszûnése

8. §.

1.       A szakszövetségbe való belépés, illetõleg a kilépés önkéntes.

2.       A szakszövetségi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, kizárással, továbbá jogi személyek esetében jogutód nélküli megszûnéssel szûnik meg.

3.       A tagfelvétel kérdésében a szakszövetség elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a szakszövetség közgyûléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következõ  közgyûlés tárgyalni köteles.

4.       A tagsági viszony megszûnik az elnökség ilyen jellegû határozata alapján, ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének 3 hónapnál hosszabb idõtartam alatt, írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget.

9. §.

1.       A szakszövetségbõl való kilépést írásban kell közölni a szakszövetség elnökségével.

Az írásbeli bejelentés megérkezésének napjától a tag jogai automatikusan megszûnnek.

A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága ideje alatt keletkezett kötelezettségei alól.

2.       A szakszövetségbõl való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerõs büntetésként lehet alkalmazni.

3.       A sportszervezet tagsági jogviszonya megszûnik abban az esetben is, ha megszünteti rész- vételét a sportág versenyrendszerében. Nem jelent a sportág versenyrendszerében való szüneteltetést, ha a sportszervezet 18 hónapnál nem hosszabb idõtartam alatt az MVLSZ vagy Területi Szövetségei által rendezett, a szövetségi rendszerben hivatalosan regisztrált versenyen nem vett részt, amennyiben a kiesett idõszakot a következõ versenyekre való felkészülésre használja.

10. §.

1.       A szakszövetség tagjairól  nyilvántartást kell vezetni.

2.       A szakszövetség tagjai a közgyûlés által évente elõre meghatározott  mértékû tagdíjat fizetnek.

IV.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

11. §.

1.       A szakszövetség tagjának jogai:

a.       részt vehet a szakszövetség tevékenységében, rendezvényein,

b.       részt vehet a közgyûlés határozatainak meghozatalában,

c.       választhat és választható a szakszövetség szerveiben,

d.       észrevételeket, javaslatokat tehet, illetõleg véleményt nyilváníthat a szakszövetség, valamint szerveinek mûködésével kapcsolatban, továbbá betekinthet a szakszövetség irataiba, amennyiben az nem sérti más tagok jogos érdekeit, vagy jogszabályt,

e.       ajánlásokat tehet a szakszövetséget, a szakszövetség szerveit és a sportágat érintõ kérdések megtárgyalására,

f.       tájékoztatást igényelhet a szakszövetség bármely tevékenységérõl.

2.       A szakszövetség tagjának kötelezettségei:

a.       a sportág fejlõdésének és eredményességének elõsegítése,

b.       a szakszövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a szakszövetség szervei  által hozott határozatoknak a megtartása, illetõleg megtartásának biztosítása,

c.       a szakszövetség által meghatározott célkitûzések megvalósításának elõsegítése,

d.       a sportág népszerûsítése,

e.       a tagdíj megfizetése.

3.       A szakszövetség tagjai jogaikat és kötelezettségeiket megbízott természetes személy képviselõ(k) útján gyakorolhatják.

V.

A SZAKSZÖVETSÉG SZERVEZETE

12. §

1.         A szakszövetség szervezeti

            felépítése:

                                          Közgyûlés                                     Ellenõrzõ Testület

       Fõtitkár               Elnök,Társ-és Alelnökök, Elnökség          Regionális Szervek

    Iroda

                                                  Bizottságok

     Szövetségi kapitányok                                                   

Vízilabda Ligák

Vízilabda Edzõk Szakmai Testülete

2.       A szakszövetség vezetõ tisztségviselõi:             a.      elnök,

b.      társ- és alelnökök,

c.      elnökségi tagok,

d.      fõtitkár

VI.

A SZAKSZÖVETSÉG KÖZGYÛLÉSE

A közgyûlés összehívása

13. §.

A szakszövetség legfõbb szerve a tagok képviselõibõl álló közgyülés. A szakszövetség közgyûlését évente  legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyûlés idõpontját a szakszövetség elnökségének legalább 14 nappal korábban a közgyûlés helyérõl, pontos idejérõl, tervezett napirendjérõl és a beterjesztett javaslatokról a szakszövetség tagjait írásban értesíteni kell. A részvételre jogosult egyéb személyeket  és szerveket a közgyûlés helyérõl és idõpontjáról a  hírközlési szervek útján, vagy más megfelelõ módon kell tájékoztatni. A közgyûlésre a szakszövetség elnöksége a részvételre jogosultakon kívül mást is meghívhat.

Szavazati jog a közgyûlésen

14. §.

1.       A közgyûlésen szavazati joggal a tagok képviselõi rendelkeznek.

2.       A közgyûlésen a tagok az alábbiakban meghatározott számú képviselõvel képviseltethetik magukat:

2.1.    Minden vízilabda szakosztállyal rendelkezõ tag egy-egy képviselõvel képviselteti magát.

2.2.    További három képviselõvel képviseltetheti magát az a tag, amelynek csapata  a közgyûlés idõpontjában férfi OB I-es bajnokságban részt vesz, vagy ha a közgyûlés két férfi OB I-es bajnokság közé esik, akkor az azt megelõzõ férfi OB I-es osztályú bajnokságban részt vett, továbbá az amelyiknek csapata  a közgyûlést követõ férfi OB I osztályú bajnokságban részvételre jogot nyert.

2.3.    A  nõi OB I-es bajnokságban, az országos utánpótlás bajnokságokban csapatot szerepeltetõ tag minden egyes – a közgyûlés idõpontjában szereplõ -  csapata után további egy-egy képviselõvel képviseltetheti magát. Ha a  közgyûlés két  bajnokság közé esik, akkor az azt megelõzõ  bajnokságban az illetõ csapat részt vett, és a bajnokságot végigjátszotta.

2.4.    További két képviselõvel képviseltetheti magát az a tag, amelynek férfi csapata a közgyûlés éve és az azt megelõzõ 4 naptári év valamelyikében BEK (EUROLIGA) vagy LEN Kupa elsõ négy helyezettje közé került. További két képviselõvel képviseltetheti magát az a tag, amelynek nõi csapata a közgyûlés éve és az azt megelõzõ 4 naptári év valamelyikében BEK (EUROLIGA) vagy LEN Kupa elsõ négy helyezettje közé került.

3.       Az egyes tagokat megilletõ képviselõk számát az elnökség által e célra létrehozott eseti bizottság határozatban állapítja meg, és errõl az érdekelteket írásban értesíti, a közgyûlés összehívásáról szóló értesítés megküldésével egyidejûleg. E határozat ellen bármelyik érdekelt 8 napon belül fellebbezhet a szakszövetség elnökségéhez.

4.       A szakszövetség tagjainak legkésõbb a közgyûlés megkezdéséig írásban be kell jelenteni azt a személyt, (azokat a személyeket) aki(k) szavazati joggal rendelkezve látja (látják) el képviseletüket.

A közgyûlés határozatképessége

15. §.

1.       A közgyûlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezõ képviselõk ötven százaléka plusz legalább egy képviselõ  jelen van.

2.       Ha a közgyûlés az eredeti idõpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyûlést ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyûlést az eredeti idõponttól számított 2 órán belül kell megtartani. Az ismételten összehívott közgyûlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes ha erre a meghívóban a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. Az ismételt közgyûlés összehívása történhet az eredeti meghívóban is.

A  közgyûlés napirendje

16. §.

1.       A közgyûlés napirendjét a szakszövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyûlés elé.

2.       A szakszövetség évi rendes közgyûlésének az alábbi napirendeket kötelezõen tartalmaznia kell:

a.       az elnökség éves szakmai beszámolója a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolót, a következõ évi szakmai és pénzügyi tervet, valamint közhasznúsági jelentést,

b.       tagok által beterjesztett javaslatokat,

c.       az Ellenõrzõ Testület és a jogszabályokban meghatározott esetekben a könyvvizsgáló beszámolóját.

3.       A (2) bekezdés b. pontjában említett javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tûzni, ha azokat a közgyûlés idõpontja  elõtt legalább két héttel benyújtották az elnökséghez. Az e határidõ után vagy a szakszövetség közgyûlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a közgyûlés ezt a jelenlévõ szavazatok egyszerû többségével megszavazza.

A közgyûlés kizárólagos  hatásköre

17. §.

1)             Az Alapszabály megállapítása és módosítása,

2)             nemzetközi szervezetbe való belépés és az abból történõ kilépés elhatározása,

3)             a szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, továbbá a szakszövetség feloszlásának kimondása, illetve a szakszövetség megszûnésének megállapítása,

4)             az elnökség éves pénzügyi beszámolójának, a költségvetésnek és a mérlegnek az elfogadása,

5)             az elnökség szakmai beszámolójának és a közhasznúsági jelentés elfogadása,

6)             a középtávú (4 éves) sportágfejlesztési program jóváhagyása, és éves sportágfejlesztési program jóváhagyása,

7)             a szakszövetség elnökének, társ- illetve alelnökeinek, elnökségi tagjainak a Sporttörvény 24. §.-a szerinti ellenõrzõ testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása,

8)     új szervezeti egységek – területi  (regionális, megyei és városi) vízilabda szövetségek -  létrehozása, ezek  jogi  személyiséggel való  felruházása.

9)     tiszteletbeli elnökök és tiszteletbeli elnökségi tagok  megválasztása,

10)    a sportági versenyek televíziós és rádiós közvetítése, engedélyezési jogának hasznosítására vonatkozó  szabályzat elfogadása,

11)    mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal.

A közgyûlés határozathozatala

18. §.

1.       A közgyûlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévõ szavazásra jogosultak szavazatainak több mint felének "igen" (a továbbiakban: egyszerû többség) szavazatával hozza.

2.       A 17.§.(1), 17.§.(2), 17.§.(3) pontjaiban meghatározott kérdésekben a határozathozatalhoz a jelenlevõ szavazásra jogosultak szavazatainak kétharmadának "igen" (a továbbiakban: minõsített  többség) szavazata szükséges.

3.             A közgyûlés titkos szavazással hoz határozatot a szakszövetségnek - a  17.§.(7) pontjában meghatározott - tisztségviselõi megválasztásakor, illetõleg, ha azt a szavazásra jogosultak a szavazatok egyharmadával  indítványozzák. Ha az egyes tisztségekre, elnökségi helyekre vonatkozóan a mandátumok száma megegyezik a jelöltek számával, a közgyûlés jelöltekként nyílt szavazással is dönthet a tisztségviselõk megválasztásáról, amennyiben a közgyûlés ezt elõzetesen megszavazza.

4.    A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a közgyûlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzõkönyvet a közgyûlés elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá és két, a közgyûlés elején megválasztott személy hitelesíti. A jegyzõkönyvhöz tanúk által hitelesített jelenléti ívet csatolni kell.

5.       A szakszövetség közgyûlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyûlés - indokolt esetben, különösen személyiségi jogok, vagy üzleti titok megóvása érdekében - kétharmados többségi határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja.

6.       A közgyûlés az általa választott tisztségviselõt visszahívhatja, ha azt a tagok egyharmada, vagy az elnökség javasolja és a közgyûlés ezt egyszerû többséggel megszavazza.

7.       A közgyûlés kötelezheti az elnökséget a fõtitkár meghatározott idõn belül történõ felmentésére.

A tisztségviselõk  választása

19. §.

1.    A közgyûlés a hatáskörébe tartozó tisztségviselõket /17. §.  7. pont / a nyári olimpiai játékokhoz igazodva - legfeljebb négy évre választja a tagjai közül.

2.    A választást napirendre tûzõ közgyûlés megkezdését 15 nappal megelõzõen  a szakszövetség elnöksége legalább három tagú jelölõ bizottságot választ. A jelölõ bizottság köteles a szakszövetség tagjai számára a tisztségviselõkre történõ jelölés lehetõségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a közgyûlést megelõzõen valamely tisztségre a jelölõ bizottságnál jelöltek, vagy a közgyûlésen jelenlévõ szavazásra jogosultak egyszerû többségi szavazatával  a jelölõ listára felkerül, továbbá nyilatkozott  a jelölés elfogadásáról.

3.    Megválasztottnak az a tisztségviselõ tekinthetõ, aki a jelenlévõ szavazásra jogosultak szavazatainak több mint felét megszerezte. Ha több jelölt esetén a közgyûlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelölt  megválasztottnak tekintendõ.

4.    A szavazás során elõször az elnököt, társ- és alelnököket, valamint a 22.§. (3) bek. c) és d ) pontjában meghatározott elnökségi tagokat, ezt követõen a többi elnökségi tagot kell megválasztani.

       Amennyiben az elnökségi tagok választása során a 22/e. pontjában meghatározott választható elnökségi tagok esetében több jelölt kap 50 % + 1 szavazatot, az esetben a több érvényes szavazatot megszerzõ jelölt tekintendõ megválasztottnak. Szavazategyenlõség esetén az egyenlõ szavazatokat elért tagok között új választást kell tartani.

A szakszövetség rendkívüli közgyûlése

20. §.

1.       A közgyûlést az elnökségnek rendkívüli ülésre, az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétõl számított legkevesebb 15, legfeljebb 30 napon belüli  idõpontra  össze kell hívnia ha:

            a.         a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kérik,

b.         bíróság azt elrendeli,

c.         a szakszövetség elnökségének határozata alapján.    

2.       A rendkívüli közgyûlésre egyebekben a szakszövetség rendes közgyûlésére vonatkozó

                szabályok az irányadóak.

VII.

A SZAKSZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE

Az Elnökség feladata és hatásköre

21. §.

1.       A szakszövetség tevékenységét két közgyûlés közötti idõszakban a szakszövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a szakszövetség mûködését érintõ valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe taroznak, vagy amelyeket a közgyûlés saját hatáskörébe vont, vagy a szakszövetség más szerveinek hatáskörébe utalt.

2.       Az elnökség feladata és hatásköre:

2.1.      a szakszövetség közgyûlésének összehívása,

2.2.      a szakszövetség törvényes és alapszabályszerû mûködésének biztosítása,

2.3.      gondoskodás a közgyûlési határozatok végrehajtásáról  és a végrehajtás ellenõrzése,

2.4.      állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására irányuló javaslatok egyeztetése és továbbítása,

2.5.      az éves költségvetési tervezet, a költségvetési beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés elõkészítése, és annak a közgyûlés által történõ elfogadásáig a szakszövetség gazdálkodása folyamatosságának biztosítása,

2.6.      a sportág nemzetközi tevékenységének irányítása, nemzetközi kapcsolatainak szervezése,

2.7.      a sportág éves programjának az elfogadása,

2.8.      a közgyûlés által elfogadott olimpiai felkészülési program éves megvalósításáról szóló beszámoló, a következõ évi tervezett program és a közhasznúsági jelentés közgyûlés elé terjesztése,

2.9.      a bajnokságok és szakszövetségi versenyek kiírása,

2.10.    a sportág hazai és nemzetközi versenynaptárának elkészítése,

2.11.    nemzetközi képviselet módjának meghatározása,

2.12.    válogatott keret felkészítési programjának elfogadása,

2.13.    olyan bizottságok létrehozása és megszüntetése, amelyek nem tartoznak a közgyûlés kizárólagos hatáskörébe,

2.14.    az általa létrehozott bizottságok elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése, továbbá referensek megbízása és felmentése,

2.15.    a fõtitkár és a közgyûlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselõk, valamint a szövetségi kapitányok kinevezése és felmentése,

2.16.    a tagfelvételi kérelmek elbírálása,

2.17.    másodfokú sportfegyelmi jogkör és fellebbezési jogkör gyakorlása egyéb ügyekben,

2.18.    a központi állami támogatás felosztása,

2.19.    prémiumkeretek jóváhagyása,

2.20.    versenybírák és játékvezetõk minõsítése, a nemzetközi játékvezetõi és versenybírói testületekbe való nevezés, javaslattétel,

2.21.    az alábbi szabályzatok elkészítése és elfogadása:

a)    a szervezeti és mûködési szabályzat

b)    a versenyszabályzat

c)    a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzat

d)    a sportfegyelmi szabályzat

e)    a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzat

f)     a vagyoni értékû jogok hasznosításáról rendelkezõ szabályzat (kivéve a 17.§.10. pontja)

2.22.    javaslattétel a szakemberképzés és továbbképzés módszereire és gyakorlatára,

2.23.    a nemzetközi eseményekre történõ kiutazások és azokon való részvétel engedélyezése,

2.24.    döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a jogszabály vagy az alapszabály, ill. a szakszövetség közgyûlése a hatáskörébe utal,

2.25.    az Elnökség tagjaival, hozzátartozóival és érdekeltségi körükben tartozó gazdálkodó szervezetekkel kötendõ szerzõdések jóváhagyása.

Az elnökség tagjai

22. §.

1.       Az elnökség tagjainak létszáma legfeljebb 16 fõ.

2.       Az elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár, illetõleg tartózkodási engedéllyel rendelkezõ nem magyar állampolgár lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

3.       Az elnökség tagjai:

a.       elnök,

b.       társelnök, legfeljebb két alelnök azzal, hogy az egyik megválasztott alelnök a Liga elnöke,

c.       a SEB (Sportági Egyezetetõ Bizottság) elnöke, valamint a Liga és a Szakmai Testület által jelölt 2-2 tag, ezen felül a Régiók Ligájának elnöke,

d.       az Utánpótlás Bizottság által kijelölt 1  tag,

e.       további választott elnökségi tagok.

A b. alatti Liga elnöke alelnöki tisztségének, és a c. valamint d. pontban megjelölt, az elnökségbe jelölt személyek elnökségi tagságának is feltétele a közgyûlés általi megválasztásuk.

4.       Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:

a.       az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,

b.       észrevételek, javaslatok tétele a szakszövetség mûködésével, a sportágakkal kapcsolatban,

c.       felvilágosítás kérése a sportágakkal összefüggõ kérdésekben, a tisztségviselõk  döntéseivel kapcsolatban,

d.       javaslattétel rendkívüli közgyûlés, elnökségi ülés összehívására,

e.       megbízás alapján a szakszövetség képviselete,

f.       a szakszövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetõleg végrehajtása,

g.       folyamatos kapcsolattartás a szakszövetség tagjaival és szerveivel,

h.       beszámolás az elnökségben vállalt  feladatok végrehajtásáról,

5.       Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

6.       Az elnökségi tagság megszûnik:                          a.      mandátum lejártával,

                                                                                     b.      lemondással,

                                                                                     c.      visszahívással,

                                                                                     d.      elhalálozással.

Az elnökség mûködése

23. §.

1.       Az elnökség szükség szerint, de legalább három havonta ülésezik. Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a fõtitkár vagy három elnökségi tag az ok és cél megjelölésével indítványozza.

2.       Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség indokolt esetben (különösen személyiségi jogvédelem, üzleti titok esetén) egyszerû többséggel dönthet egyes napirendi pontok zárt ülésen történõ megtárgyalásáról.

3.       Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a fõtitkárt és az ellenõrzõ testület elnökét, illetõleg a napirendtõl függõen további személyek is kaphatnak eseti meghívást.

4.       Az elnökség üléseirõl jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket, tagokat és személyeket 15 napon belül írásban kell értesíteni.

24. §.

Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az ülés helyérõl, idõpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekrõl - az elõterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban írásban értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgõs esetben az elnök rövidebb határidõt is megállapíthat.

25. §.

1.       Az elnökség határozatképes, ha a tagoknak több mint a fele - közöttük az elnök  vagy a társelnök, vagy egy alelnök  - jelen van.

2.       Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést 1 órán túl, de 15 (tizenöt) napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben szereplõ kérdések vonatkozásában a jelenlevõ elnökségi tagok számára tekintet nélkül határozatképes legalább három elnökségi tag jelenléte esetén.

3.       Az elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza.

4.       Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot bármelyik elnökségi tag kívánságára.

5.       Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685.§. b.) pont/, valamint élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a.       kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy

b.            bármilyen más elõnyben részesül, illetõleg a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a szakszövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szakszövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.

VIII.

A szakszövetség elnöke, TÁRS-  és alelnöke(i)

26.§.

1.       A szakszövetség legfõbb  tisztségviselõje a szakszövetség elnöke. Az elnök az elnökség közremûködésével irányítja és vezeti a szakszövetség tevékenységét.

2.       Az elnök feladatai:

a.       Az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a közgyûlés elnöki tisztségének ellátása,

b.       a szakszövetség képviselete,

c.       az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyûlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenõrzése,

d.       döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak  a közgyûlés, az elnökség, illetõleg a szakszövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe,

e.       aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása,

f.       a fõtitkárral és a szövetségi kapitányokkal kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása,

g.       hírközlõ szervek tájékoztatása a szakszövetség tevékenységérõl,

h.       kapcsolattartás a területi szövetségekkel,

i.        mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetõleg a közgyûlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

3.       Az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén elsõsorban az elnök által felkért társ- vagy alelnök, ezt követõen az elnök által megbízott elnökségi tag, ennek hiányában az elnökség által felkért más elnökségi tag helyettesíti.

4.       Az elnök - akadályoztatása esetén - képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve írásban a szakszövetség más tisztségviselõjére is átruházhatja.

IX.

ellenõrzõ testület

 

27. §.

1.       A közgyûlés a szakszövetség mûködésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenõrzésére elnökbõl, továbbá kettõ és legfeljebb hat tagból álló ellenõrzõ testületet választ legfeljebb 4 éves idõtartamra.

2.       Az ellenõrzõ testület tagja a szakszövetségben más tisztséget nem viselhet. Az ellenõrzõ testületnek nem lehet tagja a szakszövetséggel munkaviszonyban álló, a szakszövetségben gazdasági feladatokat ellátó személy, aki a szakszövetség elnökségének tagjával, illetõleg a szakszövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. Az  ellenõrzõ testület tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói.

3.       Az ellenõrzõ testület  tevékenységét annak elnöke irányítja.

4.       Az ellenõrzõ testület éves ellenõrzési terv alapján dolgozik, melyrõl a szakszövetség elnökségét tájékoztatja.

X.

A szakszövetség vezetõ tisztségviselõinek összeférhetetlenségére  vonatkozó szabályozás

28. §.

1.       Nem lehet a szakszövetség ellenõrzõ testületének  elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a.       az elnökség elnöke vagy tagja,

b.       a szakszövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c.       a szakszövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szakszövetség tagjának, a tagsági  jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatást - , illetve

d.       az a. - c. pontokban meghatározott személyek hozzátartozója, élettársa.

2.       Nem lehet a szakszövetség vezetõ tisztségviselõje, illetve Ellenõrzõ Testület tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

29. §.

Az ellenõrzõ testület feladata:

a.       a szakszövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,

b.       a szakszövetség gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelezõ elõírások betartásának ellenõrzése,

c.       a tagdíjak befizetésének ellenõrzése,

d.       az éves mérleg (zárszámadás) felülvizsgálata,

e.       a gazdálkodás célszerûségének, szabályszerûségének, az elõirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,

f.       a bizonylati fegyelem betartásának ellenõrzése,

g.              a szakszövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenõrzése.

h.             az elõírt szabályzatok meglétének és aktualitásának ellenõrzése,

i.               a szakszövetség által kötött szerzõdések vizsgálata,

j.               a szakszövetség által hozott határozatok végrehajtásának ellenõrzése,

k.             évente kiemelt rendezvény átfogó ellenõrzése.

30. §.

1.       Az ellenõrzõ testület tagjai feladataik ellátása során jogosultak a szakszövetség gazdálkodásával kapcsolatosan bármely iratba betekinteni, a szakszövetség tisztségviselõitõl, tájékoztatást kérni.

2.       Az ellenõrzések  megkezdésérõl az ellenõrzõ testület elnöke tájékoztatni köteles a szakszövetség elnökét és fõtitkárát. Az ellenõrzés során az ellenõrzõ testület a pénzügyi-gazdasági, illetõleg a belsõ ellenõrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

3.       Az ellenõrzés tapasztalatairól  az ellenõrzõ testület elnöke a vizsgálat befejezésétõl számított 15 napon belül tájékoztatja a szakszövetség elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot, vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet.

4.       A vizsgálat alapján a fõtitkár az elnökség jóváhagyásával 30 napon belül intézkedési tervet állít össze, amit észrevételezésre az ellenõrzõ testület elnökének is megküld.

A vizsgálatot követõ intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidõ elteltével számított 30 napon belül az ellenõrzõ testület utóvizsgálat keretén ellenõrzi.

5.       Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, az ellenõrzõ testület közvetlenül  az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség  esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyûlés összehívását.

6.       Az ellenõrzõ testület tevékenységérõl a szakszövetség  közgyûlésének köteles beszámolni.

7.       Az ellenõrzõ testület tevékenysége során a Khtv. 11. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak alapján jár el.

8.       Az ellenõrzõ testület mûködésére - amennyiben az alapszabály eltérõen nem rendelkezik - az  elnökség mûködésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.

XI.

FEGYELMI BIZOTTSÁG

31. §

1.       A szakszövetség tagjaival, valamint a sportágakba tartozó sport szakemberekkel,  sportolókkal szembeni szakszövetségi fegyelmi eljárások lefolytatására az elnökség elsõ fokú és másodfokú fegyelmi bizottságot hoz  létre. 

2.       A fegyelmi bizottság feladatait és mûködésének szabályait a fegyelmi szabályzat állapítja meg.

XII.

VÍZILABDA LIGÁK

32. §

 

1.       Az OB I-es Vízilabda Liga (továbbiakban: Liga) az elnökség mellett mûködõ a férfi és nõi  OB I-es  osztályokban csapatot  szerepeltetõ sportszervezetek képviseleti testülete.

2.       A Vízilabda Régiók Ligája (a továbbiakban Régiók Ligája) az elnökség mellett mûködõ,

          az OB I  osztályban csapatot nem szerepeltetõ sportszervezetek képviseleti testülete.

3.       A Ligák Mûködési Szabályzatukat maguk állapítják meg.

4.       A Ligák Mûködési Szabályzatukban az elnökséggel egyeztetett módon rögzítik, hogy mely elnökségi hatáskörbe tartozó ügyekben van hozzájárulási, véleményezési vagy javaslattételi joguk, illetve mely döntéseik ellen lehet az elnökséghez fordulni fellebbezéssel.

XIII.

A VÍZILABDA EDZÕK SZAKMAI TESTÜLETE

33. §.

1.       A Vízilabda Edzõk Szakmai Testülete  (továbbiakban: Szakmai Testület) az elnökség mellett mûködõ szakmai testület.

2.       A Szakmai Testület tagjai megválasztásában és mûködési szabályzatának megállapításában önálló.

3.       A Szakmai Testület Mûködési Szabályzatában, az elnökséggel egyeztetett módon rögzíti, hogy a testületnek mely elnökségi hatáskörbe tartozó ügyekben van hozzájárulási, véleményezési vagy javaslattételi joga, illetve mely döntései ellen lehet az elnökséghez fordulni fellebbezéssel.

XIV.

BIZOTTSÁGOK ÉS REFERENSEK

34. §.

1.       A szakszövetség elnöksége egyes feladatok ellátására további állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre, referenseket bízhat meg.

2.       Az állandó bizottságok és referensek feladatait és hatáskörét a szakszövetség szervezeti és  mûködési szabályzata határozza meg.

3.       A bizottságok és a referensek véleményezési, javaslattételi, illetõleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték õket.

4.       A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottságok üléseirõl értesíteni kell szakszövetség elnökét és fõtitkárát.

XV.

A FÕTITKÁR

35. §.

1.       A szakszövetség hivatali szervezetének vezetõje a szakszövetséggel munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban álló fõtitkár.

2.       A fõtitkárt az elnökség saját megbízatásának idõtartamára nevezi ki.

3.       A fõtitkár feladatai:

a.       összehangolja a szakszövetség tevékenységét az elnök, illetve az elnökség irányításával,

b.       összehangolja az elnökség, a bizottságok és a szakszövetséggel  munkaviszonyban álló dolgozók munkáját,

c.       szervezi a közgyûlés határozatainak végrehajtását,

d.       elõkészíti az elnökség üléseit,

e.       a  szakszövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett gyakorolja a munkáltatói jogkört, kivétel a szövetségi kapitányok kinevezése és felmentése,

f.       aláírási és utalványozási jogkört gyakorol,

g.       eseti megbízás alapján képviseli a szakszövetséget,

h.       tájékoztatja a hírközlõ szerveket a szakszövetség tevékenységérõl,

i.        gondoskodik az elnökségi ülések jegyzõkönyvének vezetésérõl, õrzésérõl, a határozatok nyilvántartásáról és végrehajtásáról,

j.        gondoskodik a szakszövetségi nyilvántartások vezetésérõl,

k.       figyelemmel kiséri a szakszövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását,

l.        ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az elnökség, az alapszabály vagy a közgyûlés hatáskörébe utal,

m.      a szakszövetség szervezeti és mûködési szabályzatának elnökség elé terjesztése elfogadásra,

n.       a fõtitkár tevékenységérõl a szakszövetség elnökének, illetve elnökségének számol be.

XVI.

A SZÖVETSÉGI KAPITÁNYOK

36. §.

1.       A szövetségi kapitányok a válogatott keretek szakmai vezetõi.

          A szövetségi kapitányokat a szakszövetség elnöksége meghatározott idõtartamra nevezi ki, de legfeljebb saját megbízatásának idõtartamára.

2.       A vízilabda szövetségi kapitányok feladatait az elnökség határozza meg.

3.       A szövetségi kapitányok tevékenységükrõl a szakszövetség elnökségének számolnak be.

4.       A szövetségi kapitányok munkájukat munkaszerzõdés, vagy megbízási szerzõdés alapján látják el. A szövetségi kapitányok felett a munkáltatói jogokat a szakszövetség elnöke gyakorolja.

XVII.

AZ IRODA

37. §.

1.       A szakszövetségi feladatok ellátására az elnökség irodát hoz létre.

          Az iroda létszámát, szervezetét, az elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását.

2.       Az iroda szervezeti felépítését és feladatait a szakszövetség szervezeti és mûködési szabályzata határozza meg.

XVIII.

A SZAKSZÖVETSÉG KÉPVISELETE

38. §.

1.       A szakszövetséget az elnök képviseli.

2.       Az elnöktõl kapott felhatalmazása alapján az Elnökség tagjai és a fõtitkár is képviselheti a szakszövetséget.

3.       A szakszövetség számlája feletti rendelkezéshez az elnök és a fõtitkár, vagy az elnökség által megbízott két személy együttes aláírása szükséges.

XIX.

REGIONÁLIS SZERVEK

39. §

1.             A közgyûlés az Alapszabály 17. § 8). pontjának felhatalmazása alapján területi (regionális, megyei és városi) szövetségeket hozhat létre, ezeket jogi személyiséggel ruházhatja fel.

2.             A területi szövetséget létrehozó közgyûlési határozatnak rendelkezni kell

a)      a vízilabda szövetség elnevezés engedélyezésérõl,

b)      a vezetõ megválasztásának módjáról,

c)      a szövetség illetékességi területén székhellyel rendelkezõ tagok tagdíjának rendelkezésre bocsátásáról,

d)      felhatalmazásról, hogy saját nevében a területi szövetség szponzorálási, illetve támogatási szerzõdést kössön,

e)      felhatalmazást, hogy más sportszövetség által létrehozott területi szervekkel területi jellegû társadalmi szervezeteket hozzanak létre.

3.              A területi szövetségek egyéb mûködési rendjére vonatkozólag az elnökség az MVLSZ szervezeti és mûködési szabályzatában rendelkezik.

4.              A szakszövetség a feladatainak helyi ellátásához az elnökség útján egyéb regionális szerveket hozhat  létre.

XX.

A SZAKSZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

40. §.

1.       A szakszövetség  elsõsorban a tagdíjakból, a központi költségvetési, illetve egyéb  támogatásokból, felajánlásokból és a szakszövtség kereskedelmi és egyéb vállalkozási tevékenységébõl származó bevételekbõl,  éves költségvetés  alapján gazdálkodik.

2.       A szakszövetség mûködéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevõdnek össze.

a.       tagsági díjak,

b.       magán- és jogi személyek támogatása,

c.       alapítványok és közérdekû kötelezettségvállalások,

d.       rendezvények bevételei,

e.       nemzetközi szervezetektõl származó részesedés,

f.       sorsjegy stb. kibocsátásából származó bevételek,

g.       az államháztartás alrendszereitõl vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy mûködési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány

h.       a közhasznúságot nem sértõ gazdasági-vállalkozási tevékenységbõl származó bevételek,

i.        egyéb bevételek,

3.       A szakszövetség vagyona lehet:

a.       készpénz (bankbetét, folyószámlán lévõ összeg)

b.       készpénzre szóló követelés,

c.       értékpapír,

d.       ingatlan és ingó vagyon,

e.       vagyoni értékû jogok.

4.        A Szövetség költségei:

a.       a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

b.       az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),

c.       a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), valamint

d.       a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

5.       A szakszövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A szakszövetség tagjai a szakszövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenõen - saját vagyonukkal nem felelnek.

6.       A szakszövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

7.       A szakszövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja.

8.       A szakszövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

9.       A szakszövetségnek a cél szerinti tevékenységébõl, illetve vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

10.     A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

-      a számviteli beszámolót,

-      a költségvetési támogatás felhasználását,

-      a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást,

-      a cél szerinti juttatások kimutatását,

-      a központi költségvetési szervtõl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitõl kapott támogatás mértékét;

-      a szakszövetség vezetõ tisztségviselõinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint

-      a közhasznú tevékenységrõl szóló rövid tartalmi beszámolót.

          A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet.

11.     A szakszövetség gazdálkodásának részletes szabályait a szakszövetség gazdálkodási szabályzata határozza meg.

XXI.

A SZAKSZÖVETSÉG MEGSZÛNÉSE

41. §.

          A szakszövetség megszûnik.

a.       feloszlásának a közgyûlés általi minõsített többséggel történõ  kimondásával,

b.       feloszlatásával,

c.       megszûnésének megállapításával.

XXII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. §.

A szakszövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységgel, illetõleg a szakszövetséggel folytatott tevékenységgel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz vagy egyéb hatósághoz, amíg az ügyet a szakszövetség elnöksége meg nem tárgyalta.

43. §.

A szakszövetség alapszabályában, illetõleg egyéb szabályzatokban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a szakszövetség elnöksége jogosult.

44. §.

A szakszövetség felett a törvényességi felügyeletet az Ügyészség  gyakorolja.

45. §.

A Magyar Vízilabda Szövetség a vízilabda sportággal kapcsolatos kérdésekben jogutódja az 1907-ben alapított Magyar Úszó Szövetségnek továbbá az 1992-ben alapított és az 1996. évi LXIV. törvény alapján átalakult Magyar Vízilabda Szövetségnek.

ZÁRADÉK

 

A jelen alapszabály a Magyar Vízilabda Szövetség 1997. november 30-án elfogadott, 1998. november 23-án, 2001. március 25-én és 2002. október 19-én, 2004. május 30-án és 2004. december 5-én, 2005.május 28-án, 2008. december 21-én, és 2009. május 17. napján megtartott közgyûléseken módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapszabály.

A szabályzatban foglalt módosítások 2009. május 17-tõl hatályosak. A korábban kötött szerzõdések érvényességét és hatályosságát a jelen szabályzat nem érinti.

A Magyar Vízilabda Szövetséget a Fõvárosi Bíróság nyilvántartásba vette.

Budapest, 2009. május 17.

A MAGYAR VÍZILABDA SZÖVETSÉG

ALAPSZABÁLYA

(Egységes szerkezetben)

A Szövetség 2009. május 17. napján megtartott közgyûlésén hozott határozatával megváltozott szövegrész dõlt betûvel szedett.

2009. május 17.